Értékelési forgatókönyvek: összhangban lévő feltételezések
Alkoss belsőleg következetes forgatókönyveket ahelyett, hogy egyetlen célérték mögé rejtenéd a bizonytalanságot.
Az értékelés feltételes állítás
A modell nem fedez fel a táblázatban elrejtett objektív árat. A jövőbeli pénztermelésre és kockázatra vonatkozó feltételezéseket fordítja le jelenérték-becsléssé. Az a hasznos kérdés, minek kell igaznak lennie ahhoz, hogy a becslés megállja a helyét, és mennyi változik, ha ezek a feltételezések nem teljesülnek. Az ár lehet pontos, miközben az üzleti kimenetel továbbra is rendkívül bizonytalan.
Válaszd külön a vállalatértéket és a saját tőke értékét. Az összes tőkét biztosító fél számára elérhető pénzáramlásokat általában a megfelelő tőkeköltséggel értékelik; ezután az adósság és más releváns jogosultságok figyelembevételével jutnak el a törzsrészvényesek saját tőkéjéhez. A saját tőkéhez tartozó pénzáramlások saját tőkére vonatkozó diszkontrátát igényelnek. E nézőpontok keverése kétszer számolhatja el a finanszírozási költséget, vagy kihagyhat jogosultságokat. A pénzáramlások és diszkontráták devizanemét, inflációkezelését és időzítését is hangold össze.
Üzleti forgatókönyveket készíts, ne véletlen cellákat
Alap-, kedvezőtlen és kedvező esetet készítsen összefüggő működési történetekre építve. A lassabb értékesítési növekedés együtt járhat gyengébb árazási erővel, többletkapacitással és több ügyfél-nemfizetéssel. Az erősebb növekedés több készletet, munkaerő-felvételt és beruházást igényelhet. Ha minden sorban egymástól függetlenül a legjobb feltételezést választja, olyan eredményt kap, amelyet valós vállalkozás nem érhet el. A valószínűségek hozzárendelése előtt magyarázza el az oksági kapcsolatokat.
Az érzékenységi táblázat szűkebb kérdésre válaszol: mi történik, ha kiválasztott bemenetek változnak, miközben a többit rögzítjük? Hasznos a matematikailag nagy hatású tényezők megtalálására, de nem teljes forgatókönyv-elemzés. Különböztesse meg a paraméterbizonytalanságot, például a bizonytalan árrést, a modellbizonytalanságtól, például attól, hogy a jelenlegi termék releváns marad-e. Egy táblázat az elsőt könnyebben számítja, mint a másodikat.
A végső időszakot vállalkozásként kezeld
A folytatódó értékre vonatkozó feltételezés érett vállalatot írjon le fenntartható növekedéssel, újrabefektetéssel és versenyviszonyokkal. A növekedés nem illeszthető be ingyen; általában beruházást vagy kifejezett indokot igényel arra, miért kell kevés tőke a többletnövekedéshez. A diszkontrátához közeli örökös növekedési ráta szélsőséges matematikai érzékenységet okoz, és alapos vizsgálatot érdemel, nem a kapott érték csodálatát.
A kilépési szorzó elkerüli a látható örökjáradék-növekedési képletet, de nem szünteti meg a feltételezéseket. A végső év jövedelmezőségére, kockázatára és piaci árazására vonatkozó várakozásokat épít be. A mai magas ágazati szorzó jövőbeli, érett vállalatra alkalmazása kétszeresen is optimizmust hordozhat. A pénzáramlásos és a szorzós megközelítés keresztellenőrzésével tárd fel az eltéréseket, de tudd, hogy az egyezés abból is fakadhat, hogy mindkettő ugyanazokra a torz feltételezésekre épül.
Tedd használhatóvá a bizonytalanságot
Mutasd be, mely feltételezések magyarázzák az értékelési sáv nagy részét. Egy hasznos modell feltárhatja, hogy a pótló beruházások szerény változásai többet számítanak egy látványos árbevételi hírnél. Ezután határozd meg, milyen megfigyelhető bizonyíték indokolná e feltételezések módosítását: szerződéshosszabbítások, egységnyi jövedelmezőség, kapacitáskihasználtság vagy adósság-refinanszírozási feltételek. Így az értékelés a további kutatáshoz kapcsolódik, nem válik statikus célárrá.
A valószínűséggel súlyozott értékekhez olyan valószínűségek kellenek, amelyek maguk is becslések. Nem mutatják meg a legrosszabb hihető kimenetelt, az árak pályáját vagy a rendeződés idejét. Az egyes eseteket súlyozott átlaguk mellett is mutasd be, és kerüld a bemenetekkel nem indokolt tizedesjegy-pontosságot. Oktatási gyakorlatban fordítsd meg a modellt is: kérdezd meg, milyen növekedést és árrést igényelne a megfigyelt ár. A fordított értékelés feltárja a várakozásokat anélkül, hogy azt állítaná, pontosan tudja, mikor gondolja meg magát a piac.
Figyelj az értékelés dátumára. A tizenkét hónap múlva érkező éves pénzáramlás eltér az év során fokozatosan beérkezőtől. Az évközepi konvenció észszerű lehet eloszló működési bevételeknél, de nem szabad gondolkodás nélkül egyetlen ismert eladásra vagy elszámolásra alkalmazni. Az időzítési konvenciók általában kevésbé fontosak a működési bizonytalanságnál, mégis elkerülhető hibákat rejthet a következetlenség. Nevezd meg a konvenciót, és alkalmazd következetesen az esetek között, hogy az összehasonlítás értelmes maradjon.
A tartós növekedéshez újrabefektetés kell
Egy stabil vállalat egyszerűsített modelljében az újrabefektetési hányad a növekedés és az új tőke hozamának hányadosa. Háromszázalékos növekedés és 12%-os hozam mellett 25% adódik. Ha az adózott működési eredmény 20 millió dollár, 5 milliót a növekedésre kell hagyni, így 15 millió pénzáram marad. Hatszázalékos hozam mellett már a felét kell újrabefektetni, és csak 10 millió marad. Ezért a növekedés megemelése változatlan finanszírozási igénnyel felfújhatja az értékelést. A feltételezés kapcsolódjon a tőkeigényhez, a versenyhez és a hosszú távú hozamhoz. Az összefüggés nem minden átmeneti helyzetre kész válasz; ellenőrizd, hogy a modell utolsó éve valóban tartós, stabil állapotot ír-e le.
Minden forgatókönyvet vigyél el a részvényesig
Kedvezőtlen forgatókönyvben a vállalatnak a helyreállás előtt új részvényeket kellhet kibocsátania. A később helyreálló működés értékét ilyenkor nem lehet csak a mai részvényszámmal elosztani. Meg kell adni a szükséges összeget, a lehetséges kibocsátási árat és a többletrészvényeket. Ezek forgatókönyvi feltevések, nem a finanszírozás elérhetőségének bizonyítékai. Kedvező esetben a felhalmozott pénzt sem lehet egyszerre kifizetni és teljes egészében a záró tulajdonosi értékben hagyni. Minden esetben egyeztesd a működést, a finanszírozást, a pénzállományt és a részvényszámot. Valószínűséggel teljes, belsőleg következetes eredményeket súlyozz, ne különböző esetek legelőnyösebb sorait. Az egyértelmű feltételezési tartomány őszintébb egyetlen pontos számnál, amelynek összetevői nem létezhetnének egyszerre.