Az ár látható. Az érték becslés.
Szorzókkal és forgatókönyvekkel tedd láthatóvá a feltételezéseket, ne alakítsd az értékelési táblázatot hamis ígéretté.
Az alacsony részvényár nem alacsony értékeltség
Egy 5 $-os részvény önmagában nem olcsóbb egy 200 $-osnál. A forgalomban lévő részvények száma számít. Egy fiktív vállalat egymilliárd, egyenként 5 $-os részvényének tőzsdei összértéke 5 milliárd $. Egy tízmillió, egyenként 200 $-os részvénnyel rendelkező vállalat tőzsdei összértéke 2 milliárd $. A részvényár önmagában keveset mond a tulajdonosi részesedés nagyságáról vagy az azt alátámasztó nyereségről.
Az értékelés azt veti össze, mit nyújthat a vállalkozás, és mit fizet a befektető az erre szóló jogosultságért. Mivel a jövőbeli nyereség, pénzáram és finanszírozási igény bizonytalan, az érték becslés, nem megfigyelhető tény. Két elemző ugyanazon történeti beszámolóból eltérő következtetésre juthat, mert eltérnek a növekedésre, versenyre és elvárt hozamra vonatkozó feltételezéseik.
A szorzók egy történetet sűrítenek össze
Az árfolyam/nyereség arány az egy részvényre jutó árat osztja az egy részvényre jutó eredménnyel, vagy ezzel egyenértékűen a saját tőke piaci értékét a hozzá tartozó eredménnyel. A jelentett múltbeli eredményre épülő szorzó eltér az előrejelzett eredményre épülőtől. A negatív vagy szokatlanul alacsony eredmény használhatatlanná teheti az arányt. Egy egyszeri nyereség olcsónak mutathat egy részvényt akkor is, ha a rendszeres működés nem javult.
A magas szorzó tükrözhet várt növekedést, a tartósságba vetett bizalmat, alacsonynak ítélt kockázatot vagy túlzott optimizmust. Az alacsony szorzó tükrözhet lassabb növekedést, pénzügyi nehézségeket, ciklikusan megemelkedett eredményt vagy mellőzöttséget. Egyik értelmezés sem következik automatikusan a számból. Egy közművállalat és egy gyorsan növekvő szoftvercég összevetése gazdasági sajátosságaik figyelmen kívül hagyásával látszólag pontos, valójában gyenge összehasonlítást ad.
Alkoss tartományt, mielőtt számot választasz
Egy forgatókönyv-táblázat egyértelművé teheti a bizonytalanságot. Külön változtassuk az árbevétel növekedését, a működési nyereséghányadot és a részvényszámot. Becsüljük meg, hogyan befolyásolja az adósság és a kamatkötelezettség a részvényeseknek megmaradó értéket. Ezután többféle értékelési feltételezést vizsgáljunk, ahelyett hogy a jelenlegi piaci szorzót a jövőbeli szorzó indokoltságának bizonyítékaként használnánk.
A diszkontáltcashflow-szemlélet azt kérdezi, mennyit ér ma a jövőbeli pénz egy feltételezett diszkontráta mellett. Minden mást változatlannak tekintve a magasabb ráta csökkenti a jelenértéket. A távoli pénzáramok különösen érzékenyek. Egy táblázat ezt elegánsan kiszámíthatja, miközben továbbra is törékeny előrejelzésekre épül. A növekedésre és a diszkontrátákra való érzékenység bemutatása informatívabb, mint egy két tizedesjegyes célár kijelzése.
Maradjon cáfolható az állítás
Írja le, mitől bizonyulna tévesnek az értékelési érvelés. A növekvő árrésre építő tézisnek meg kell neveznie az azt várhatóan alátámasztó működési bizonyítékokat. Az adósságcsökkentésre építő tézisnek le kell írnia a törlesztésre fordított pénz forrását. Ha minden csalódást keltő eredményt átmenetinek minősítve magyaráznak ki, a modell már nem működik tesztelhető keretként.
Az értékelés nem időzítési eszköz. A piaci ár évekig messze maradhat a becsléstől, és maga a becslés is lehet téves. A kereskedési költségek, adók és devizaárfolyam-változások szintén befolyásolják a realizált eredményt. Ez a lecke elemzési eszközökkel magyarázza a bizonytalanságot; egyetlen értékpapírt sem minősít jó vételnek, és nem határoz meg megfelelő árat egy egyéni befektető számára.
Juss el a működéstől egyetlen részvényig
Két képzeletbeli vállalat működési értéke egyaránt 300 millió dollár. Az elsőnek 100 millió adóssága, 20 millió felesleges pénze és 10 millió részvénye van. Egyszerűsítve 220 millió jut a tulajdonosokra, azaz részvényenként 22 dollár. A másodiknak nincs adóssága, 10 millió felesleges pénze és 20 millió részvénye van: 310 millió, részvényenként 15,50 dollár adódik. Az alacsonyabb részvényenkénti érték itt nem gyengébb működést jelent. Ügyelj a definíciókra: a működési értékben már szereplő pénzt ne add hozzá újra, és a napi működéshez szükséges pénzt ne tekintsd automatikusan kifizethetőnek. Elsőbbségi követelések, kisebbségi részesedések és más kötelezettségek is módosíthatják a részvényeseknek megmaradó összeget.
Milyen teljesítményt követel meg az ár?
Tegyük fel, hogy egy jövőbeli 60 dolláros árat húszszoros eredményszorzóval szeretnénk indokolni. Ehhez részvényenként 3 dollár nyereség kell. Ha ma 2 dollár a nyereség, meg kell magyarázni az 50%-os növekedést. Tizenötszörös szorzó mellett ugyanahhoz az árhoz már 4 dollár kellene. Ez nem előrejelzés, hanem a feltételezések ellenőrizhetővé tétele. Vezesd vissza a szükséges eredményt az értékesített mennyiségre, az árakra, a nyereséghányadra, a kamatra és a részvényszámra. Ha minden tényező egyszerre javul, keresd meg a közös gazdasági magyarázatot. Vizsgáld a szükséges tőkét és az időigényt is. A fordított számítás egy vonzó történetből konkrét működési követelményt csinál, de önmagában nem állapít meg méltányos árat.